Tovább dagad a BAR-lista, immár nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma. Egy év alatt 170 ezerrel lett több a késve fizető - írja a Magyar Nemzet.
A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint december végén 788.880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel, ez azt jelenti, hogy több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben.
A késve törlesztett hitelek száma december végén egymillió-négyszázezer körül járt, ebből 354 ezret már rendeztek az adósok, ám több mint egymilliót még mindig nem sikerült törleszteni.
A cégek esetében az év eleje óta 179.805-ről 178.739-re csökkent a hitelét törleszteni képtelen vállalkozások száma, ám csak november és december között több mint 2.500 cég került fel a listára.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aktív BAR. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aktív BAR. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. február 7., vasárnap
2010. február 3., szerda
Hajmeresztő fejlemények a BAR listán!
Az elmúlt öt évben 789 ezren kerültek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, közkeletű nevén a BAR-listára - derül ki a BISZ Zrt. minap közzétett adataiból. A rendszerben lévő magánszemélyek száma egy év alatt 170 ezerrel nőtt, a fennálló mulasztások száma pedig meghaladta novemberben az egymilliót, sőt, tovább emelkedik. A BAR lista tehát soha nem látott hosszúságú, ám van arra remény, hogy idén megtörik az elmúlt másfél év szomorú trendje.
A BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere a vállalkozások mellett azokat a természetes személyeket és ezek mulasztásait, visszaéléseit tartja nyilván, amelyek a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. December végéig a 2008-as év végi 618 ezerről 789 ezerre nőtt a lakossági alrendszerben tároltak száma, ez 28 százalékos növekedést jelent.
2008 végén még "csak" 669 ezer volt a fennálló lakossági mulasztások száma a rendszerben, ám ez 2009 novemberében meghaladta az egymilliót, december végére pedig 1 millió 44 ezerre nőtt. A mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően még további öt évig láthatók. Ezek száma egy év alatt 330 ezerről 354 ezerre nőtt. Az első félévben a forintgyengülés miatt megugró törlesztőrészletek, a második félévben pedig a 10 százalék fölé emelkedő munkanélküliség, illetve a csaknem öt százalékos magyarországi reálbér-csökkenés jelenthette a legnagyobb rizikófaktort az adósságtörlesztés szempontjából.
A fennálló mulasztások havi növekedési üteme viszonylagos stabilitást mutat: 3-5 százalékos emelkedés tapasztalható minden hónapban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok várható hitelezési vesztesége is hasonló ütemben változna, hiszen számarányukat tekintve döntően kisebb volument képviselő fedezetlen hitelekről van szó, összegüket tekintve viszont jelentős lehet a nagy értékű fedezet érvényesítését lehetővé tevő jelzáloghitelek részesedése. Bár az év végi adatok még nem ismertek, a bankrendszerben 8 százalék körül lehet a kilencven napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnökének eheti nyilatkozata alapján a bankok ez idő tájt érzékelik a mélypontot a lakossági hitelportfólió minősége szempontjából. Ebből arra lehet következtetni, hogy a KHR-ben tárolt fizetési mulasztások számának növekedése decemberhez hasonlóan lassulhat, később pedig talán meg is fordulhat ebben az évben.
2010.01.19 09:00
Mélyponton a magyar bankszektor - Erdei: jövőre beindulhatunk
Az egy évvel korábbinál 31.5 százalékkal több, összesen 15,066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon - derült ki január elején az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelelt az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára. Az Opten adatai és a KHR-ben tárolt adatok között azonban nincs szoros összefüggés.
2010.01.05 13:31
Több mint 15000 magyar cég dőlt be tavaly
Míg ugyanis a KHR lakossági alrendszere negatív listás, a vállalkozói hitelnyilvántartás teljeslistás nyilvántartás, amely a vállalkozások referenciaadat-szolgáltatókkal kötött összes hitel- vagy hiteljellegű szerződésének teljeskörű nyilvántartását végzi. Ezért sem lehet messzemenő következtetéseket levonni az alrendszer adataiból, annyi mindenesetre elmondható, hogy a vállalkozások mintegy 25 ezerrel kevesebb fennálló hitelszerződéssel rendelkeznek, mint 2008 végén, és a tavalyelőttinél kevesebb, ám a tavalyi nyárihoz képest több, 179 ezer vállalkozás szerepel a rendszerben.
A teljeslistás vállalkozói hitelnyilvántartáson túl a negatív listás (egy hónapon túli és egymillió forint feletti) bankszámla sorbanállásokat és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadásával való visszaéléseket is tárolja a rendszer.
A BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere a vállalkozások mellett azokat a természetes személyeket és ezek mulasztásait, visszaéléseit tartja nyilván, amelyek a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. December végéig a 2008-as év végi 618 ezerről 789 ezerre nőtt a lakossági alrendszerben tároltak száma, ez 28 százalékos növekedést jelent.
2008 végén még "csak" 669 ezer volt a fennálló lakossági mulasztások száma a rendszerben, ám ez 2009 novemberében meghaladta az egymilliót, december végére pedig 1 millió 44 ezerre nőtt. A mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően még további öt évig láthatók. Ezek száma egy év alatt 330 ezerről 354 ezerre nőtt. Az első félévben a forintgyengülés miatt megugró törlesztőrészletek, a második félévben pedig a 10 százalék fölé emelkedő munkanélküliség, illetve a csaknem öt százalékos magyarországi reálbér-csökkenés jelenthette a legnagyobb rizikófaktort az adósságtörlesztés szempontjából.
A fennálló mulasztások havi növekedési üteme viszonylagos stabilitást mutat: 3-5 százalékos emelkedés tapasztalható minden hónapban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok várható hitelezési vesztesége is hasonló ütemben változna, hiszen számarányukat tekintve döntően kisebb volument képviselő fedezetlen hitelekről van szó, összegüket tekintve viszont jelentős lehet a nagy értékű fedezet érvényesítését lehetővé tevő jelzáloghitelek részesedése. Bár az év végi adatok még nem ismertek, a bankrendszerben 8 százalék körül lehet a kilencven napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnökének eheti nyilatkozata alapján a bankok ez idő tájt érzékelik a mélypontot a lakossági hitelportfólió minősége szempontjából. Ebből arra lehet következtetni, hogy a KHR-ben tárolt fizetési mulasztások számának növekedése decemberhez hasonlóan lassulhat, később pedig talán meg is fordulhat ebben az évben.
2010.01.19 09:00
Mélyponton a magyar bankszektor - Erdei: jövőre beindulhatunk
Az egy évvel korábbinál 31.5 százalékkal több, összesen 15,066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon - derült ki január elején az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelelt az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára. Az Opten adatai és a KHR-ben tárolt adatok között azonban nincs szoros összefüggés.
2010.01.05 13:31
Több mint 15000 magyar cég dőlt be tavaly
Míg ugyanis a KHR lakossági alrendszere negatív listás, a vállalkozói hitelnyilvántartás teljeslistás nyilvántartás, amely a vállalkozások referenciaadat-szolgáltatókkal kötött összes hitel- vagy hiteljellegű szerződésének teljeskörű nyilvántartását végzi. Ezért sem lehet messzemenő következtetéseket levonni az alrendszer adataiból, annyi mindenesetre elmondható, hogy a vállalkozások mintegy 25 ezerrel kevesebb fennálló hitelszerződéssel rendelkeznek, mint 2008 végén, és a tavalyelőttinél kevesebb, ám a tavalyi nyárihoz képest több, 179 ezer vállalkozás szerepel a rendszerben.
A teljeslistás vállalkozói hitelnyilvántartáson túl a negatív listás (egy hónapon túli és egymillió forint feletti) bankszámla sorbanállásokat és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadásával való visszaéléseket is tárolja a rendszer.
2010. január 31., vasárnap
Hamarosan nyolcszázezer rossz adós lehet a BAR-listán
Tovább dagad a BAR-lista, immár nyolcszázezer közelében van a nem- vagy késve fizető adósok száma – ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.
Több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) – ismertebb nevén a BAR-lista – adatai szerint december végén 788 880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel. A késve törlesztett hitelek száma december végén egymillió-négyszázezer körül járt, ebből 354 ezret már rendeztek az adósok, ám több mint egymilliót még mindig nem sikerült törleszteni.
A cégek esetében az év eleje óta 179 805-ről 178 739-re csökkent a hitelét törleszteni képtelen vállalkozások száma, ám csak november és december között több mint 2 500 cég került fel a listára – írja a napilap.
Több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) – ismertebb nevén a BAR-lista – adatai szerint december végén 788 880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel. A késve törlesztett hitelek száma december végén egymillió-négyszázezer körül járt, ebből 354 ezret már rendeztek az adósok, ám több mint egymilliót még mindig nem sikerült törleszteni.
A cégek esetében az év eleje óta 179 805-ről 178 739-re csökkent a hitelét törleszteni képtelen vállalkozások száma, ám csak november és december között több mint 2 500 cég került fel a listára – írja a napilap.
2010. január 23., szombat
Egyre hosszabb a BAR-lista
50 ezer fővel nőtt egy év alatt a bankok ún. BAR-listája - derül ki a Központi Hitelinformációs Rendszer legfrissebb adataiból. A problémás adósok közé azok kerülnek fel, akik több mint 90 napja nem tudják fizetni hitelüket. Az elemzők szerint az idei év első hónapjaiban az eladósodottak száma tovább fog nőni.
2005-ben még csak alig 200 ezren, 2009 év végén már több mint 1 millióan voltak, akik nem tudták törleszteni felvett hitelüket. Az országban jelenleg 788 ezren vannak a BAR-listán. A bedőlt vagy problémás hitelek rendezésére néhány banknál segítséget is nyújtanak az ügyfeleknek, de nem mindenhol segítik az adóst azzal, hogy haladékot adnak. A legtöbben egy nagyobb központi adósságrendezésben bíznak.
Az önállósodó fiatalok szülői segítség nélkül a legtöbb esteben nem tudják elkerülni az eladósodást.
Tóth Józsefné
"Rákényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel, ha lakást akarnak venni. Nagyon át kellene gondolni, hogy milyen hitelhez nyúljak mielőtt felveszem."
Moger Zoltán
"A Bankok és a politika is sugallta, hogy hitelből lehet csak megélni. Hát nem hitelből lehet. Hitelből csak megnyomorodni lehet."
A Nemzeti Bank úgy számol, az első félévben még nőhet a BAR-listások száma. A banki szakértők szerint most van a mélypont, és 2010 első hónapjai még komoly nehézséget okoznak a hitelüket törlesztőknek.
2005-ben még csak alig 200 ezren, 2009 év végén már több mint 1 millióan voltak, akik nem tudták törleszteni felvett hitelüket. Az országban jelenleg 788 ezren vannak a BAR-listán. A bedőlt vagy problémás hitelek rendezésére néhány banknál segítséget is nyújtanak az ügyfeleknek, de nem mindenhol segítik az adóst azzal, hogy haladékot adnak. A legtöbben egy nagyobb központi adósságrendezésben bíznak.
Az önállósodó fiatalok szülői segítség nélkül a legtöbb esteben nem tudják elkerülni az eladósodást.
Tóth Józsefné
"Rákényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel, ha lakást akarnak venni. Nagyon át kellene gondolni, hogy milyen hitelhez nyúljak mielőtt felveszem."
Moger Zoltán
"A Bankok és a politika is sugallta, hogy hitelből lehet csak megélni. Hát nem hitelből lehet. Hitelből csak megnyomorodni lehet."
A Nemzeti Bank úgy számol, az első félévben még nőhet a BAR-listások száma. A banki szakértők szerint most van a mélypont, és 2010 első hónapjai még komoly nehézséget okoznak a hitelüket törlesztőknek.
2010. január 5., kedd
4 dolog, amit biztosan nem tudtál a BAR-listáról
Hitelt nemcsak felvenni kell, de visszafizetni is. Aki pedig nem fizet, azt könnyen rossz adósként könyvelhetik el. Ám nem csak így lehet felkerülni a listára...
A Központi Hitelinformációs Rendszer - korábbi nevén BAR -, röviden KHR a bankok közötti kommunikációt segíti. Minden olyan ügyfél adatát tartalmazza, aki a hitelintézetek szerint rossz adósnak számít. Aki pedig rossz adós, az kevés eséllyel indul bárminemű hitelkérelem esetén. Sokan azonban nemcsak azt nem tudják, hogyan kerülhet be valaki a köznyelven csak feketelistának nevezett rendszerbe, hanem azt sem, hogy mindez milyen következményekkel is jár rájuk nézve.
Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a KHR-rel kapcsolatban, sőt, olyan részleteket is elárulunk, amit talán csak nagyon kevesen tudnak!
1. Már a minimálbér összege is elég
Az egyik legfontosabb tudnivaló a KHR-rel kapcsolatban, hogy minden olyan személy felkerülhet a bankok közötti "feketelistára", akinek hiteltartozása eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ez azt jelenti, hogy elég jelenleg 69 ezer forinttal tartoznod ahhoz, hogy a hitelintézetek rossz adósnak minősítsenek. Az adataid azonban csak akkor kerülnek be valóban a rendszerbe, ha ez a tartozás legalább kilencven napig fennáll. Ekkor viszont visszavonhatatlanul regisztrálnak, ráadásul hiába törleszted akkor már a tartozást, az adataidat a rendszer öt teljes évig megőrzi, és csak ezután törli - akkor már véglegesen.
2. A hamis adat is elég a listára való felkerüléshez
Tévhit, hogy csak az kerülhet be a KHR rendszerébe, aki valamekkora összegű tartozást halmozott fel. A rossz adósnak minősítést az is megkaphatja, aki a saját vagy más adataival élt vissza. Ilyen eset például, amikor egy másik személy tulajdonában lévő bankkártyát az ő tudta nélkül használsz, vagy bármilyen, hitelintézettel kötött szerződés során valótlan adatokat közölsz - legyen az egy egyszerű folyószámla-szerződés, vagy éppen egy hallgatói hitelszerződés.
Ha fény derül a dologra, még akkor is kellemetlen következményekkel járhat, ha nem tudatosan adtál meg hamis adatokat - erre a legjobb példa az, amikor a hallgató nem tájékoztatja a Diákhitel Zrt.-t a jogviszonyában beállt változásokról.
3. A KHR-be való bekerülésről jogod van tudni
Mielőtt azon kezdenél töprengeni, vajon te szerepelsz-e már a KHR-ben, tudnod kell, hogy mindez nem a tudtod nélkül, és nem is egyik pillanatról a másikra történik. Ha valamilyen valótlan adat vagy okirat használatának lehetősége áll fenn, az adott hitelintézet még az éppen szóban forgó szerződés megkötése előtt tájékoztat ennek tényéről. Annak az esélye tehát elég kicsi, hogy a tudtod nélkül használj hamis adatokat, és ennek folytán kerülj be a rendszerbe.
A legegyszerűbb út a listára még mindig a tartozás. A hitelintézetek mindennemű kölcsönszerződés megkötését követően írásban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhetnek be a KHR-be. Emellett harminc nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt értesítik az ügyfelet, ha akkor tartozást halmozott fel, hogy az már elég a listára való felkerüléshez, az adatok továbbítását követően pedig annak tényéről nyolc napon belül ismét tájékoztatnak.
Évente egyszer, ingyen
A törvény lehetővé teszi, hogy évente egy alkalommal díjmentesen tájékozódj arról, hogy az adataid szerepelnek-e a rendszerben. Mindezt egy, az adott hitelintézetnél beszerezhető ügyféltudakozvány segítségével teheted meg, amelyre a választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapod meg.
4. A KHR nem zárja ki további hitel felvételét
Ha az adataid valamilyen oknál fogva felkerülnek a rendszerbe, az hatással lehet arra, hogy a továbbiakban milyen eséllyel indulsz bárminemű kölcsön igénylésekor.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki is hitelt kapjon, aki a KHR-ben szerepel, manapság azonban már nem ennyire kilátástalan a helyzet.
Fontos tudni ugyanis, hogy a KHR nemcsak a nevedet tartalmazza - mint rossz adós -, hanem minden személyi és lakcím-azonosító adatodat, a kölcsönszerződés adatait, valamint a lejárt és a meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat. Ennek a széles adathalmaznak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a "feketelistán" való szereplés ne jelentse egyértelműen a jövőbeli hitelkérelmek egyértelmű elutasítását - arról egyébként is minden esetben a szóban forgó hitelintézet dönt saját belátása szerint.
A Központi Hitelinformációs Rendszer - korábbi nevén BAR -, röviden KHR a bankok közötti kommunikációt segíti. Minden olyan ügyfél adatát tartalmazza, aki a hitelintézetek szerint rossz adósnak számít. Aki pedig rossz adós, az kevés eséllyel indul bárminemű hitelkérelem esetén. Sokan azonban nemcsak azt nem tudják, hogyan kerülhet be valaki a köznyelven csak feketelistának nevezett rendszerbe, hanem azt sem, hogy mindez milyen következményekkel is jár rájuk nézve.
Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a KHR-rel kapcsolatban, sőt, olyan részleteket is elárulunk, amit talán csak nagyon kevesen tudnak!
1. Már a minimálbér összege is elég
Az egyik legfontosabb tudnivaló a KHR-rel kapcsolatban, hogy minden olyan személy felkerülhet a bankok közötti "feketelistára", akinek hiteltartozása eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ez azt jelenti, hogy elég jelenleg 69 ezer forinttal tartoznod ahhoz, hogy a hitelintézetek rossz adósnak minősítsenek. Az adataid azonban csak akkor kerülnek be valóban a rendszerbe, ha ez a tartozás legalább kilencven napig fennáll. Ekkor viszont visszavonhatatlanul regisztrálnak, ráadásul hiába törleszted akkor már a tartozást, az adataidat a rendszer öt teljes évig megőrzi, és csak ezután törli - akkor már véglegesen.
2. A hamis adat is elég a listára való felkerüléshez
Tévhit, hogy csak az kerülhet be a KHR rendszerébe, aki valamekkora összegű tartozást halmozott fel. A rossz adósnak minősítést az is megkaphatja, aki a saját vagy más adataival élt vissza. Ilyen eset például, amikor egy másik személy tulajdonában lévő bankkártyát az ő tudta nélkül használsz, vagy bármilyen, hitelintézettel kötött szerződés során valótlan adatokat közölsz - legyen az egy egyszerű folyószámla-szerződés, vagy éppen egy hallgatói hitelszerződés.
Ha fény derül a dologra, még akkor is kellemetlen következményekkel járhat, ha nem tudatosan adtál meg hamis adatokat - erre a legjobb példa az, amikor a hallgató nem tájékoztatja a Diákhitel Zrt.-t a jogviszonyában beállt változásokról.
3. A KHR-be való bekerülésről jogod van tudni
Mielőtt azon kezdenél töprengeni, vajon te szerepelsz-e már a KHR-ben, tudnod kell, hogy mindez nem a tudtod nélkül, és nem is egyik pillanatról a másikra történik. Ha valamilyen valótlan adat vagy okirat használatának lehetősége áll fenn, az adott hitelintézet még az éppen szóban forgó szerződés megkötése előtt tájékoztat ennek tényéről. Annak az esélye tehát elég kicsi, hogy a tudtod nélkül használj hamis adatokat, és ennek folytán kerülj be a rendszerbe.
A legegyszerűbb út a listára még mindig a tartozás. A hitelintézetek mindennemű kölcsönszerződés megkötését követően írásban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhetnek be a KHR-be. Emellett harminc nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt értesítik az ügyfelet, ha akkor tartozást halmozott fel, hogy az már elég a listára való felkerüléshez, az adatok továbbítását követően pedig annak tényéről nyolc napon belül ismét tájékoztatnak.
Évente egyszer, ingyen
A törvény lehetővé teszi, hogy évente egy alkalommal díjmentesen tájékozódj arról, hogy az adataid szerepelnek-e a rendszerben. Mindezt egy, az adott hitelintézetnél beszerezhető ügyféltudakozvány segítségével teheted meg, amelyre a választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapod meg.
4. A KHR nem zárja ki további hitel felvételét
Ha az adataid valamilyen oknál fogva felkerülnek a rendszerbe, az hatással lehet arra, hogy a továbbiakban milyen eséllyel indulsz bárminemű kölcsön igénylésekor.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki is hitelt kapjon, aki a KHR-ben szerepel, manapság azonban már nem ennyire kilátástalan a helyzet.
Fontos tudni ugyanis, hogy a KHR nemcsak a nevedet tartalmazza - mint rossz adós -, hanem minden személyi és lakcím-azonosító adatodat, a kölcsönszerződés adatait, valamint a lejárt és a meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat. Ennek a széles adathalmaznak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a "feketelistán" való szereplés ne jelentse egyértelműen a jövőbeli hitelkérelmek egyértelmű elutasítását - arról egyébként is minden esetben a szóban forgó hitelintézet dönt saját belátása szerint.
Valóban kaphatnak BÁR listán szereplők is hitelt?
Rengeteg helyen hirdetik magukat pénzintézetek úgy, hogy hitel tudnak biztosítani BÁR listán szereplő embereknek is. Sokanfel is keresik őket. De általában azt a választ kapják, hogy BÁR listások csak nagyon nehezen kaphatnak hitelt, hozzanak adós társat, vagy ingatlan fedezetet stb. Akkor mi is az igazság a BÁR listán szereplő emberek hitelezésével kapcsolatban? Elviekben kaphatnak hitelt. Ezt különböző BÁR listás hitel ügyletekre specializálódott pénzintézetek tudják biztosítani. Ilyenkor általában nem feltétlen foltos igazolni a jövedelmet, mert a mérv adó a fedezetül felkínált ingatlan értéke
Jelenleg is van lehetőség akár aktív vagy passzív BÁR listán szereplő emberek meghitelezésére, de körül tekintőnek kell lennünk. Ugyanis csak forgalom képes ingatlanokat tudnak a pénzintézetek hitelezni. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy az ingatlan hol léte, szerkezete funkciója és állapota sem. Ezért minden ilyen jellegű döntés előtt javaslom, hogy konzultáljon független szakemberrel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
