Százezrek vannak a BAR-listán

Egyre nő azoknak a száma, akik a mindenkori minimálbért meghaladó összeggel és legalább 90 napos késedelemmel tartoznak valamely pénzintézetnek.

A BAR-listára kerülőket öt éven keresztül aktív, a tartozás kiegyenlítését követően pedig még öt évig passzív státusban tartja nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer: tíz évig nem vehetnek fel hitelt.

A tavaly év végi adatok szerint az adósok száma mára meghaladja a 788 880 főt. Lénárd Mariann, a Banki Hitel károsultak Egyesületének kapcsolattartója szerint azonban ez a szám korántsem tükrözi a valóságot, és fél éven belül akár többszörösére is emelkedhet. – A BAR-lista egyébként sem igazságos, hiszen egy hetvenezer Ft-os tartozásért csupán kezességet vállaló személy ugyanúgy BAR-listára kerül, mint a többmilliós adós – mondta el lapunknak Lénárd Mariann.

– Egyesületünk olyan sávos tartozás-nyilvántartó rendszer bevezetését javasolja, ahol azt is feltüntetik, ki az, aki önhibáján kívül került a listára. Az is jó lenne, ha a bankok nem szabadulni próbálnának a rossz adósoktól, hanem alternatív megoldásokat javasolnának, esélyt adva ezzel a fizetésképtelen lakosságnak.

5 biztos jel, hogy hitelképes vagy

A bankok könyörtelenek: csak annak adnak hitelt, aki garantáltan visszafizeti majd. Hogy mi alapján választják ki a jó adósokat? Most megtudhatod!Azoknak adnak a bankok hitelt, akiknek nincs is szükségük rá - tartják sokan. És ebben van is igazság, hiszen a pénzintézet nem a saját, hanem a betéteseinek a pénzét adja tovább, amiből ráadásul a saját működési költségeit is ki kell gazdálkodnia.

Így a leendő adós minősítésénél mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az lehetőleg határidőre, és a szerződésben megállapodott feltételek szerint fizesse vissza a kölcsönt. Ez minden banknál a kiindulási szempont. De ki számít jó adósnak, és így hitelképesnek a bankok szemében? A következőkben megtudhatod!

A folyószámlával nyert ügyed van

Ma Magyarországon általános banki gyakorlat, hogy ha valakinek a folyószámlájára rendszeres havi átutalással érkezik a munkabére, akkor a hiteligénylésnél szinte nyert ügye van. Hosszabb távú és nagyobb összegű hitel esetén - például lakásvásárlási céllal - általában a havi átutalás húsz-harmincszorosa is kérhető kölcsönként, de a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg az így beérkező bér 30-35%-át. Hiszen a többi kell a megélhetésre.

Piacképes vagy? Előnyös lehet!

Aki nem rendelkezik folyószámlával vagy arra érkező havi bérrel, attól jövedelemigazolást kérnek. Ez esetben azonban az igazoláson szereplő összegnek már csak tíz-tizenkétszeresét adják oda hosszú távú hitelként. Emellett egyebek között olyasmire is kíváncsiak, hogy mióta dolgozik az illető az adott munkahelyen - ha csak egy-két éve ment oda, nem nyerő -, illetve van-e például szakképzettsége, nyelvtudása. Ebből ugyanis arra következtetnek, hogy mennyire piacképes, mint munkaerő.

Vagyon és magas jövedelem mellett jár a hitel

Szükség esetén jövedelemigazolásért az adóhatósághoz kell elmenni. Akinél azonban kiderül, hogy minimálbér vagy annál alig magasabb összeg után fizetett személyi jövedelemadót, aligha számíthat hitelre.
Bizony gyakori ráadásul, hogy a pénzintézet arra is rákérdez, van-e a hitelt kérőnek olyan értékesebb vagyontárgya - például egy festmény vagy egy jacht -, amihez személyesen kötődik. Mert ha van, akkor biztos, hogy ezt - is - kérik tőle fedezetként. Hiszen bizonyára inkább rendesen törleszt majd, mintsem hogy elveszítse a kedves tárgyat.

A biztos párkapcsolat is hitelképes

Miért kíváncsi a bank a magánéletemre, hogy kivel osztom meg az ágyamat? - háborognak néhányan, akiknek arra kell a hitelkérelemben választ adniuk, hogy ha nem is házasok, vajon kapcsolatban élnek-e. A válasz szinte evidens: ha az illető egyedül is veszi fel a kölcsönt, szükség esetén az egy társsal a háta mögött mégiscsak két emberen hajtható be.
A párkapcsolat azonban buktató is lehet. Ha a párod már rendelkezik hitellel, vagy nem számít jó adósnak, akár a hitelfelvétel meghiúsulását is okozhatja. Ez esetben "bevallható" a léte, ám tanácsos kihagyni a hitelfelvétel folyamatából.

A rendszeresen fizetett számlákkal nyerhetsz

A legfontosabb a bankok számára, hogy a legkevesebbet kockáztassanak. Így fordulhat elő, hogy éppen azoknak nem adnak hitelt, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Aki viszont rendelkezik elég jövedelemmel - és fegyelemmel - ahhoz, hogy rendszeresen fizesse a számlákat, számíthat rá, hogy jó adósnak minősítik. A jó adósok pedig nemcsak könnyebben kapnak hitelt, de kedvezőbb feltételekkel is juthatnak hozzá - például alacsonyabb kamattal, elengedett kezelési költséggel -, mint azok, akik magasabb kockázatú besorolást kapnak. A jól fizető ügyfelekért ugyanis a bankok ma már komolyan versenyeznek egymással.

Márciustól szigorodhat a lakossági hitelezés

 Pénzügyminisztérium tervei szerint a kormány idei utolsó ülésén, szerdán tárgyalhatja a lakossági hitelezés szigorítását célzó, az ügyfelek eladósodását korlátok közé szorító rendelettervezetet – erősítették meg értesülésünket a tárcánál. A minisztériumban a javaslat elfogadásáig arról nem kívántak tájékoztatást adni, mit foglal magába a szabályozó, információnk szerint azonban a november végén kiszivárgott koncepcióhoz képest – a lényeges kérdésekben – már nem változott az elképzelés. Ez azt jelenti, hogy a jelzálogkölcsönöknél a forintalapú termékek esetében az ingatlan piaci értékének 75, az euróalapúak esetében 60, az egyéb devizák esetében (ez gyakorlatilag a svájci frankot jelenti) pedig 45 százalékáig hitelezhetnek a pénzintézetek.

A kormányrendelet nem csak a jelzálogkölcsönöket szabályozná: a bankoknak minden lakossági hiteltermék esetében hitelezhetőségi limiteket kell megállapítaniuk, vagyis a vállalható maximális törlesztőrészleteket a háztartások jövedelméhez kell kötniük. Az alapot a forinthitelek adják: az euróalapú kölcsönöknél a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított korlát legfeljebb 80 százaléka, minden más deviza esetében pedig legfeljebb 60 százaléka lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a pénzintézeteknek minden esetben jövedelemvizsgálatot kell végezniük, vagyis a jelzálogkölcsönöknél is megszűnik a tisztán fedezetalapú hitelezés.

A napokban elfogadott pénzügyi tárgyú törvények egyik passzusával a parlament fel is hatalmazta a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hitelképesség vizsgálatainak szabályait, ez azonban valószínűleg ezután is csak annyit jelent majd, hogy a bankok az ügyféltől kapott tájékoztatás, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszer (vagyis a BAR-lista) alapján tudnak dolgozni.

Változik a gépjármű-finanszírozás szabályozása is. A forintalapú hitel- és lízingtermékek esetében a hitelfedezeti arány maximum 80, az eurónál 65, míg a svájci franknál 40 százalék lehet. A futamidő pedig nem haladhatja majd meg a hatvan hónapot. Az autófinanszírozók idén január óta minimum húszszázalékos önrészt kérnek (devizanemtől függetlenül), és legfeljebb 96 hónapos szerződéseket kötnek.

A lakossági hitelezést az eredeti elképzelés szerint januártól korlátozta volna a kormány, az utóbbi hónapok törvénykezési dömpingje és az elhúzódó egyeztetések miatt azonban a változások valószínűleg csak később lépnek hatályba. A Pénzügyminisztériumban egyelőre nem kívánták elárulni, mikortól élnek az új szabályok, az említett pénzügyi tárgyú törvényekhez benyújtott egyik kormányzati módosító javaslat indoklásából azonban kiderül: a kormány tervei szerint a rendelet március elsején lépne hatályba.