Tovább dagad a BAR-lista, immár nyolcszázezer közelében van a nem- vagy késve fizető adósok száma – ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.
Több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) – ismertebb nevén a BAR-lista – adatai szerint december végén 788 880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel. A késve törlesztett hitelek száma december végén egymillió-négyszázezer körül járt, ebből 354 ezret már rendeztek az adósok, ám több mint egymilliót még mindig nem sikerült törleszteni.
A cégek esetében az év eleje óta 179 805-ről 178 739-re csökkent a hitelét törleszteni képtelen vállalkozások száma, ám csak november és december között több mint 2 500 cég került fel a listára – írja a napilap.
2010. január 31., vasárnap
2010. január 27., szerda
Százezrek vannak a BAR-listán
Egyre nő azoknak a száma, akik a mindenkori minimálbért meghaladó összeggel és legalább 90 napos késedelemmel tartoznak valamely pénzintézetnek.
A BAR-listára kerülőket öt éven keresztül aktív, a tartozás kiegyenlítését követően pedig még öt évig passzív státusban tartja nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer: tíz évig nem vehetnek fel hitelt.
A tavaly év végi adatok szerint az adósok száma mára meghaladja a 788 880 főt. Lénárd Mariann, a Banki Hitel károsultak Egyesületének kapcsolattartója szerint azonban ez a szám korántsem tükrözi a valóságot, és fél éven belül akár többszörösére is emelkedhet. – A BAR-lista egyébként sem igazságos, hiszen egy hetvenezer Ft-os tartozásért csupán kezességet vállaló személy ugyanúgy BAR-listára kerül, mint a többmilliós adós – mondta el lapunknak Lénárd Mariann.
– Egyesületünk olyan sávos tartozás-nyilvántartó rendszer bevezetését javasolja, ahol azt is feltüntetik, ki az, aki önhibáján kívül került a listára. Az is jó lenne, ha a bankok nem szabadulni próbálnának a rossz adósoktól, hanem alternatív megoldásokat javasolnának, esélyt adva ezzel a fizetésképtelen lakosságnak.
A BAR-listára kerülőket öt éven keresztül aktív, a tartozás kiegyenlítését követően pedig még öt évig passzív státusban tartja nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer: tíz évig nem vehetnek fel hitelt.
A tavaly év végi adatok szerint az adósok száma mára meghaladja a 788 880 főt. Lénárd Mariann, a Banki Hitel károsultak Egyesületének kapcsolattartója szerint azonban ez a szám korántsem tükrözi a valóságot, és fél éven belül akár többszörösére is emelkedhet. – A BAR-lista egyébként sem igazságos, hiszen egy hetvenezer Ft-os tartozásért csupán kezességet vállaló személy ugyanúgy BAR-listára kerül, mint a többmilliós adós – mondta el lapunknak Lénárd Mariann.
– Egyesületünk olyan sávos tartozás-nyilvántartó rendszer bevezetését javasolja, ahol azt is feltüntetik, ki az, aki önhibáján kívül került a listára. Az is jó lenne, ha a bankok nem szabadulni próbálnának a rossz adósoktól, hanem alternatív megoldásokat javasolnának, esélyt adva ezzel a fizetésképtelen lakosságnak.
2010. január 23., szombat
Egyre hosszabb a BAR-lista
50 ezer fővel nőtt egy év alatt a bankok ún. BAR-listája - derül ki a Központi Hitelinformációs Rendszer legfrissebb adataiból. A problémás adósok közé azok kerülnek fel, akik több mint 90 napja nem tudják fizetni hitelüket. Az elemzők szerint az idei év első hónapjaiban az eladósodottak száma tovább fog nőni.
2005-ben még csak alig 200 ezren, 2009 év végén már több mint 1 millióan voltak, akik nem tudták törleszteni felvett hitelüket. Az országban jelenleg 788 ezren vannak a BAR-listán. A bedőlt vagy problémás hitelek rendezésére néhány banknál segítséget is nyújtanak az ügyfeleknek, de nem mindenhol segítik az adóst azzal, hogy haladékot adnak. A legtöbben egy nagyobb központi adósságrendezésben bíznak.
Az önállósodó fiatalok szülői segítség nélkül a legtöbb esteben nem tudják elkerülni az eladósodást.
Tóth Józsefné
"Rákényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel, ha lakást akarnak venni. Nagyon át kellene gondolni, hogy milyen hitelhez nyúljak mielőtt felveszem."
Moger Zoltán
"A Bankok és a politika is sugallta, hogy hitelből lehet csak megélni. Hát nem hitelből lehet. Hitelből csak megnyomorodni lehet."
A Nemzeti Bank úgy számol, az első félévben még nőhet a BAR-listások száma. A banki szakértők szerint most van a mélypont, és 2010 első hónapjai még komoly nehézséget okoznak a hitelüket törlesztőknek.
2005-ben még csak alig 200 ezren, 2009 év végén már több mint 1 millióan voltak, akik nem tudták törleszteni felvett hitelüket. Az országban jelenleg 788 ezren vannak a BAR-listán. A bedőlt vagy problémás hitelek rendezésére néhány banknál segítséget is nyújtanak az ügyfeleknek, de nem mindenhol segítik az adóst azzal, hogy haladékot adnak. A legtöbben egy nagyobb központi adósságrendezésben bíznak.
Az önállósodó fiatalok szülői segítség nélkül a legtöbb esteben nem tudják elkerülni az eladósodást.
Tóth Józsefné
"Rákényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel, ha lakást akarnak venni. Nagyon át kellene gondolni, hogy milyen hitelhez nyúljak mielőtt felveszem."
Moger Zoltán
"A Bankok és a politika is sugallta, hogy hitelből lehet csak megélni. Hát nem hitelből lehet. Hitelből csak megnyomorodni lehet."
A Nemzeti Bank úgy számol, az első félévben még nőhet a BAR-listások száma. A banki szakértők szerint most van a mélypont, és 2010 első hónapjai még komoly nehézséget okoznak a hitelüket törlesztőknek.
2010. január 19., kedd
5 biztos jel, hogy hitelképes vagy
A bankok könyörtelenek: csak annak adnak hitelt, aki garantáltan visszafizeti majd. Hogy mi alapján választják ki a jó adósokat? Most megtudhatod!Azoknak adnak a bankok hitelt, akiknek nincs is szükségük rá - tartják sokan. És ebben van is igazság, hiszen a pénzintézet nem a saját, hanem a betéteseinek a pénzét adja tovább, amiből ráadásul a saját működési költségeit is ki kell gazdálkodnia.
Így a leendő adós minősítésénél mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az lehetőleg határidőre, és a szerződésben megállapodott feltételek szerint fizesse vissza a kölcsönt. Ez minden banknál a kiindulási szempont. De ki számít jó adósnak, és így hitelképesnek a bankok szemében? A következőkben megtudhatod!
A folyószámlával nyert ügyed van
Ma Magyarországon általános banki gyakorlat, hogy ha valakinek a folyószámlájára rendszeres havi átutalással érkezik a munkabére, akkor a hiteligénylésnél szinte nyert ügye van. Hosszabb távú és nagyobb összegű hitel esetén - például lakásvásárlási céllal - általában a havi átutalás húsz-harmincszorosa is kérhető kölcsönként, de a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg az így beérkező bér 30-35%-át. Hiszen a többi kell a megélhetésre.
Piacképes vagy? Előnyös lehet!
Aki nem rendelkezik folyószámlával vagy arra érkező havi bérrel, attól jövedelemigazolást kérnek. Ez esetben azonban az igazoláson szereplő összegnek már csak tíz-tizenkétszeresét adják oda hosszú távú hitelként. Emellett egyebek között olyasmire is kíváncsiak, hogy mióta dolgozik az illető az adott munkahelyen - ha csak egy-két éve ment oda, nem nyerő -, illetve van-e például szakképzettsége, nyelvtudása. Ebből ugyanis arra következtetnek, hogy mennyire piacképes, mint munkaerő.
Vagyon és magas jövedelem mellett jár a hitel
Szükség esetén jövedelemigazolásért az adóhatósághoz kell elmenni. Akinél azonban kiderül, hogy minimálbér vagy annál alig magasabb összeg után fizetett személyi jövedelemadót, aligha számíthat hitelre.
Bizony gyakori ráadásul, hogy a pénzintézet arra is rákérdez, van-e a hitelt kérőnek olyan értékesebb vagyontárgya - például egy festmény vagy egy jacht -, amihez személyesen kötődik. Mert ha van, akkor biztos, hogy ezt - is - kérik tőle fedezetként. Hiszen bizonyára inkább rendesen törleszt majd, mintsem hogy elveszítse a kedves tárgyat.
A biztos párkapcsolat is hitelképes
Miért kíváncsi a bank a magánéletemre, hogy kivel osztom meg az ágyamat? - háborognak néhányan, akiknek arra kell a hitelkérelemben választ adniuk, hogy ha nem is házasok, vajon kapcsolatban élnek-e. A válasz szinte evidens: ha az illető egyedül is veszi fel a kölcsönt, szükség esetén az egy társsal a háta mögött mégiscsak két emberen hajtható be.
A párkapcsolat azonban buktató is lehet. Ha a párod már rendelkezik hitellel, vagy nem számít jó adósnak, akár a hitelfelvétel meghiúsulását is okozhatja. Ez esetben "bevallható" a léte, ám tanácsos kihagyni a hitelfelvétel folyamatából.
A rendszeresen fizetett számlákkal nyerhetsz
A legfontosabb a bankok számára, hogy a legkevesebbet kockáztassanak. Így fordulhat elő, hogy éppen azoknak nem adnak hitelt, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Aki viszont rendelkezik elég jövedelemmel - és fegyelemmel - ahhoz, hogy rendszeresen fizesse a számlákat, számíthat rá, hogy jó adósnak minősítik. A jó adósok pedig nemcsak könnyebben kapnak hitelt, de kedvezőbb feltételekkel is juthatnak hozzá - például alacsonyabb kamattal, elengedett kezelési költséggel -, mint azok, akik magasabb kockázatú besorolást kapnak. A jól fizető ügyfelekért ugyanis a bankok ma már komolyan versenyeznek egymással.
Így a leendő adós minősítésénél mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az lehetőleg határidőre, és a szerződésben megállapodott feltételek szerint fizesse vissza a kölcsönt. Ez minden banknál a kiindulási szempont. De ki számít jó adósnak, és így hitelképesnek a bankok szemében? A következőkben megtudhatod!
A folyószámlával nyert ügyed van
Ma Magyarországon általános banki gyakorlat, hogy ha valakinek a folyószámlájára rendszeres havi átutalással érkezik a munkabére, akkor a hiteligénylésnél szinte nyert ügye van. Hosszabb távú és nagyobb összegű hitel esetén - például lakásvásárlási céllal - általában a havi átutalás húsz-harmincszorosa is kérhető kölcsönként, de a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg az így beérkező bér 30-35%-át. Hiszen a többi kell a megélhetésre.
Piacképes vagy? Előnyös lehet!
Aki nem rendelkezik folyószámlával vagy arra érkező havi bérrel, attól jövedelemigazolást kérnek. Ez esetben azonban az igazoláson szereplő összegnek már csak tíz-tizenkétszeresét adják oda hosszú távú hitelként. Emellett egyebek között olyasmire is kíváncsiak, hogy mióta dolgozik az illető az adott munkahelyen - ha csak egy-két éve ment oda, nem nyerő -, illetve van-e például szakképzettsége, nyelvtudása. Ebből ugyanis arra következtetnek, hogy mennyire piacképes, mint munkaerő.
Vagyon és magas jövedelem mellett jár a hitel
Szükség esetén jövedelemigazolásért az adóhatósághoz kell elmenni. Akinél azonban kiderül, hogy minimálbér vagy annál alig magasabb összeg után fizetett személyi jövedelemadót, aligha számíthat hitelre.
Bizony gyakori ráadásul, hogy a pénzintézet arra is rákérdez, van-e a hitelt kérőnek olyan értékesebb vagyontárgya - például egy festmény vagy egy jacht -, amihez személyesen kötődik. Mert ha van, akkor biztos, hogy ezt - is - kérik tőle fedezetként. Hiszen bizonyára inkább rendesen törleszt majd, mintsem hogy elveszítse a kedves tárgyat.
A biztos párkapcsolat is hitelképes
Miért kíváncsi a bank a magánéletemre, hogy kivel osztom meg az ágyamat? - háborognak néhányan, akiknek arra kell a hitelkérelemben választ adniuk, hogy ha nem is házasok, vajon kapcsolatban élnek-e. A válasz szinte evidens: ha az illető egyedül is veszi fel a kölcsönt, szükség esetén az egy társsal a háta mögött mégiscsak két emberen hajtható be.
A párkapcsolat azonban buktató is lehet. Ha a párod már rendelkezik hitellel, vagy nem számít jó adósnak, akár a hitelfelvétel meghiúsulását is okozhatja. Ez esetben "bevallható" a léte, ám tanácsos kihagyni a hitelfelvétel folyamatából.
A rendszeresen fizetett számlákkal nyerhetsz
A legfontosabb a bankok számára, hogy a legkevesebbet kockáztassanak. Így fordulhat elő, hogy éppen azoknak nem adnak hitelt, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Aki viszont rendelkezik elég jövedelemmel - és fegyelemmel - ahhoz, hogy rendszeresen fizesse a számlákat, számíthat rá, hogy jó adósnak minősítik. A jó adósok pedig nemcsak könnyebben kapnak hitelt, de kedvezőbb feltételekkel is juthatnak hozzá - például alacsonyabb kamattal, elengedett kezelési költséggel -, mint azok, akik magasabb kockázatú besorolást kapnak. A jól fizető ügyfelekért ugyanis a bankok ma már komolyan versenyeznek egymással.
2010. január 15., péntek
Márciustól szigorodhat a lakossági hitelezés
Pénzügyminisztérium tervei szerint a kormány idei utolsó ülésén, szerdán tárgyalhatja a lakossági hitelezés szigorítását célzó, az ügyfelek eladósodását korlátok közé szorító rendelettervezetet – erősítették meg értesülésünket a tárcánál. A minisztériumban a javaslat elfogadásáig arról nem kívántak tájékoztatást adni, mit foglal magába a szabályozó, információnk szerint azonban a november végén kiszivárgott koncepcióhoz képest – a lényeges kérdésekben – már nem változott az elképzelés. Ez azt jelenti, hogy a jelzálogkölcsönöknél a forintalapú termékek esetében az ingatlan piaci értékének 75, az euróalapúak esetében 60, az egyéb devizák esetében (ez gyakorlatilag a svájci frankot jelenti) pedig 45 százalékáig hitelezhetnek a pénzintézetek.
A kormányrendelet nem csak a jelzálogkölcsönöket szabályozná: a bankoknak minden lakossági hiteltermék esetében hitelezhetőségi limiteket kell megállapítaniuk, vagyis a vállalható maximális törlesztőrészleteket a háztartások jövedelméhez kell kötniük. Az alapot a forinthitelek adják: az euróalapú kölcsönöknél a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított korlát legfeljebb 80 százaléka, minden más deviza esetében pedig legfeljebb 60 százaléka lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a pénzintézeteknek minden esetben jövedelemvizsgálatot kell végezniük, vagyis a jelzálogkölcsönöknél is megszűnik a tisztán fedezetalapú hitelezés.
A napokban elfogadott pénzügyi tárgyú törvények egyik passzusával a parlament fel is hatalmazta a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hitelképesség vizsgálatainak szabályait, ez azonban valószínűleg ezután is csak annyit jelent majd, hogy a bankok az ügyféltől kapott tájékoztatás, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszer (vagyis a BAR-lista) alapján tudnak dolgozni.
Változik a gépjármű-finanszírozás szabályozása is. A forintalapú hitel- és lízingtermékek esetében a hitelfedezeti arány maximum 80, az eurónál 65, míg a svájci franknál 40 százalék lehet. A futamidő pedig nem haladhatja majd meg a hatvan hónapot. Az autófinanszírozók idén január óta minimum húszszázalékos önrészt kérnek (devizanemtől függetlenül), és legfeljebb 96 hónapos szerződéseket kötnek.
A lakossági hitelezést az eredeti elképzelés szerint januártól korlátozta volna a kormány, az utóbbi hónapok törvénykezési dömpingje és az elhúzódó egyeztetések miatt azonban a változások valószínűleg csak később lépnek hatályba. A Pénzügyminisztériumban egyelőre nem kívánták elárulni, mikortól élnek az új szabályok, az említett pénzügyi tárgyú törvényekhez benyújtott egyik kormányzati módosító javaslat indoklásából azonban kiderül: a kormány tervei szerint a rendelet március elsején lépne hatályba.
2010. január 10., vasárnap
Hitel sem kell a BAR listához
Átalakulhat-e egy korábban költségmentes számla komoly költségekkel terheltté? Ha a nem használt bankszámlán egyre csak gyűlnek a költségek, amelyet a tulajdonosa nem fizet, fölkerülhet-e a bankok KHR (korábban: BAR) listájára?
Aláírása, beleegyezése nélkül átváltotta az OTP korábban költségmentes számláját egy kemény havidíjjal terhelt bankszámlává - írta laz fn.hu-nak az egyik olvasó. Már elérte a mínusz tízezer forintot az egyáltalán nem használt bankszámlájának egyenlege, s az OTP leveleket írt arról, hogy BAR listára teszik - panaszolta.
OTP junior bankszámláról van szó, amely - mint az OTP honlapján olvasható -, ha az ügyfél betölti a huszonnegyedik. évét, akkor a mindenkori Tempó Számlacsomag díjtételeit számítják fel, ha nem érkezik jövedelem-, ösztöndíj- vagy diákhitel jóváírás a számlára. Normálisnak tekinthető-e a bankszámla ilyetén átalakulása, még akkor is, ha a fogyasztót tájékoztatták a számla jövőbeni átalakulásáról - de még évekkel a zsebét érintő változás előtt? Normális-e, hogy a bank havonta számláz egy elfelejtett lakossági számla miatt?
A fogyasztóvédelmi szerepet is betöltő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a válasz mindkét esetben igen. Olyan ez, mint a tűzoltók munkája - a készenlétet, a rendelkezésre állást kell megfizetni - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. "Minthogy a banknak évente legalább egyszer értesítés kell küldenie a számlaegyenlegről, így az ügyfél tudja, mi történik a számlájával."
Az OTP fn.hu-nak adott válaszából kiderült, hogy a bank ugyan nem arról ír ilyen esetekben levelet, hogy az ügyfelet "BAR listára teszik", viszont a pénzügyekben nem annyira jártas ügyfél könnyen félreértelmezheti a sorokat. Az OTP ugyanis ilyenkor azt írja: az 1996. évi CXII. törvény 130/A-130/O. § alapján amennyiben az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget, a hitelintézet erről adatot szolgáltat a központi hitelinformációs rendszernek (KHR - korábban: BAR)
Az ügyfél kizárólag a számlavezetési díjak rendezetlensége miatt csak extrém esetben kerülhet KHR listára, hiszen azok hosszú idő alatt sem érnék el a minimálbér szintjét - írta válaszában az OTP. Röviden tehát: hosszú idő elteltével bárki felkerülhet a "banki feketelistára" pusztán egy meg nem szüntetett bankszámla miatt, elvégre "meg kell fizetni a készenléti díjat".
2010. január 5., kedd
4 dolog, amit biztosan nem tudtál a BAR-listáról
Hitelt nemcsak felvenni kell, de visszafizetni is. Aki pedig nem fizet, azt könnyen rossz adósként könyvelhetik el. Ám nem csak így lehet felkerülni a listára...
A Központi Hitelinformációs Rendszer - korábbi nevén BAR -, röviden KHR a bankok közötti kommunikációt segíti. Minden olyan ügyfél adatát tartalmazza, aki a hitelintézetek szerint rossz adósnak számít. Aki pedig rossz adós, az kevés eséllyel indul bárminemű hitelkérelem esetén. Sokan azonban nemcsak azt nem tudják, hogyan kerülhet be valaki a köznyelven csak feketelistának nevezett rendszerbe, hanem azt sem, hogy mindez milyen következményekkel is jár rájuk nézve.
Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a KHR-rel kapcsolatban, sőt, olyan részleteket is elárulunk, amit talán csak nagyon kevesen tudnak!
1. Már a minimálbér összege is elég
Az egyik legfontosabb tudnivaló a KHR-rel kapcsolatban, hogy minden olyan személy felkerülhet a bankok közötti "feketelistára", akinek hiteltartozása eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ez azt jelenti, hogy elég jelenleg 69 ezer forinttal tartoznod ahhoz, hogy a hitelintézetek rossz adósnak minősítsenek. Az adataid azonban csak akkor kerülnek be valóban a rendszerbe, ha ez a tartozás legalább kilencven napig fennáll. Ekkor viszont visszavonhatatlanul regisztrálnak, ráadásul hiába törleszted akkor már a tartozást, az adataidat a rendszer öt teljes évig megőrzi, és csak ezután törli - akkor már véglegesen.
2. A hamis adat is elég a listára való felkerüléshez
Tévhit, hogy csak az kerülhet be a KHR rendszerébe, aki valamekkora összegű tartozást halmozott fel. A rossz adósnak minősítést az is megkaphatja, aki a saját vagy más adataival élt vissza. Ilyen eset például, amikor egy másik személy tulajdonában lévő bankkártyát az ő tudta nélkül használsz, vagy bármilyen, hitelintézettel kötött szerződés során valótlan adatokat közölsz - legyen az egy egyszerű folyószámla-szerződés, vagy éppen egy hallgatói hitelszerződés.
Ha fény derül a dologra, még akkor is kellemetlen következményekkel járhat, ha nem tudatosan adtál meg hamis adatokat - erre a legjobb példa az, amikor a hallgató nem tájékoztatja a Diákhitel Zrt.-t a jogviszonyában beállt változásokról.
3. A KHR-be való bekerülésről jogod van tudni
Mielőtt azon kezdenél töprengeni, vajon te szerepelsz-e már a KHR-ben, tudnod kell, hogy mindez nem a tudtod nélkül, és nem is egyik pillanatról a másikra történik. Ha valamilyen valótlan adat vagy okirat használatának lehetősége áll fenn, az adott hitelintézet még az éppen szóban forgó szerződés megkötése előtt tájékoztat ennek tényéről. Annak az esélye tehát elég kicsi, hogy a tudtod nélkül használj hamis adatokat, és ennek folytán kerülj be a rendszerbe.
A legegyszerűbb út a listára még mindig a tartozás. A hitelintézetek mindennemű kölcsönszerződés megkötését követően írásban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhetnek be a KHR-be. Emellett harminc nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt értesítik az ügyfelet, ha akkor tartozást halmozott fel, hogy az már elég a listára való felkerüléshez, az adatok továbbítását követően pedig annak tényéről nyolc napon belül ismét tájékoztatnak.
Évente egyszer, ingyen
A törvény lehetővé teszi, hogy évente egy alkalommal díjmentesen tájékozódj arról, hogy az adataid szerepelnek-e a rendszerben. Mindezt egy, az adott hitelintézetnél beszerezhető ügyféltudakozvány segítségével teheted meg, amelyre a választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapod meg.
4. A KHR nem zárja ki további hitel felvételét
Ha az adataid valamilyen oknál fogva felkerülnek a rendszerbe, az hatással lehet arra, hogy a továbbiakban milyen eséllyel indulsz bárminemű kölcsön igénylésekor.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki is hitelt kapjon, aki a KHR-ben szerepel, manapság azonban már nem ennyire kilátástalan a helyzet.
Fontos tudni ugyanis, hogy a KHR nemcsak a nevedet tartalmazza - mint rossz adós -, hanem minden személyi és lakcím-azonosító adatodat, a kölcsönszerződés adatait, valamint a lejárt és a meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat. Ennek a széles adathalmaznak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a "feketelistán" való szereplés ne jelentse egyértelműen a jövőbeli hitelkérelmek egyértelmű elutasítását - arról egyébként is minden esetben a szóban forgó hitelintézet dönt saját belátása szerint.
A Központi Hitelinformációs Rendszer - korábbi nevén BAR -, röviden KHR a bankok közötti kommunikációt segíti. Minden olyan ügyfél adatát tartalmazza, aki a hitelintézetek szerint rossz adósnak számít. Aki pedig rossz adós, az kevés eséllyel indul bárminemű hitelkérelem esetén. Sokan azonban nemcsak azt nem tudják, hogyan kerülhet be valaki a köznyelven csak feketelistának nevezett rendszerbe, hanem azt sem, hogy mindez milyen következményekkel is jár rájuk nézve.
Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a KHR-rel kapcsolatban, sőt, olyan részleteket is elárulunk, amit talán csak nagyon kevesen tudnak!
1. Már a minimálbér összege is elég
Az egyik legfontosabb tudnivaló a KHR-rel kapcsolatban, hogy minden olyan személy felkerülhet a bankok közötti "feketelistára", akinek hiteltartozása eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ez azt jelenti, hogy elég jelenleg 69 ezer forinttal tartoznod ahhoz, hogy a hitelintézetek rossz adósnak minősítsenek. Az adataid azonban csak akkor kerülnek be valóban a rendszerbe, ha ez a tartozás legalább kilencven napig fennáll. Ekkor viszont visszavonhatatlanul regisztrálnak, ráadásul hiába törleszted akkor már a tartozást, az adataidat a rendszer öt teljes évig megőrzi, és csak ezután törli - akkor már véglegesen.
2. A hamis adat is elég a listára való felkerüléshez
Tévhit, hogy csak az kerülhet be a KHR rendszerébe, aki valamekkora összegű tartozást halmozott fel. A rossz adósnak minősítést az is megkaphatja, aki a saját vagy más adataival élt vissza. Ilyen eset például, amikor egy másik személy tulajdonában lévő bankkártyát az ő tudta nélkül használsz, vagy bármilyen, hitelintézettel kötött szerződés során valótlan adatokat közölsz - legyen az egy egyszerű folyószámla-szerződés, vagy éppen egy hallgatói hitelszerződés.
Ha fény derül a dologra, még akkor is kellemetlen következményekkel járhat, ha nem tudatosan adtál meg hamis adatokat - erre a legjobb példa az, amikor a hallgató nem tájékoztatja a Diákhitel Zrt.-t a jogviszonyában beállt változásokról.
3. A KHR-be való bekerülésről jogod van tudni
Mielőtt azon kezdenél töprengeni, vajon te szerepelsz-e már a KHR-ben, tudnod kell, hogy mindez nem a tudtod nélkül, és nem is egyik pillanatról a másikra történik. Ha valamilyen valótlan adat vagy okirat használatának lehetősége áll fenn, az adott hitelintézet még az éppen szóban forgó szerződés megkötése előtt tájékoztat ennek tényéről. Annak az esélye tehát elég kicsi, hogy a tudtod nélkül használj hamis adatokat, és ennek folytán kerülj be a rendszerbe.
A legegyszerűbb út a listára még mindig a tartozás. A hitelintézetek mindennemű kölcsönszerződés megkötését követően írásban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhetnek be a KHR-be. Emellett harminc nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt értesítik az ügyfelet, ha akkor tartozást halmozott fel, hogy az már elég a listára való felkerüléshez, az adatok továbbítását követően pedig annak tényéről nyolc napon belül ismét tájékoztatnak.
Évente egyszer, ingyen
A törvény lehetővé teszi, hogy évente egy alkalommal díjmentesen tájékozódj arról, hogy az adataid szerepelnek-e a rendszerben. Mindezt egy, az adott hitelintézetnél beszerezhető ügyféltudakozvány segítségével teheted meg, amelyre a választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapod meg.
4. A KHR nem zárja ki további hitel felvételét
Ha az adataid valamilyen oknál fogva felkerülnek a rendszerbe, az hatással lehet arra, hogy a továbbiakban milyen eséllyel indulsz bárminemű kölcsön igénylésekor.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki is hitelt kapjon, aki a KHR-ben szerepel, manapság azonban már nem ennyire kilátástalan a helyzet.
Fontos tudni ugyanis, hogy a KHR nemcsak a nevedet tartalmazza - mint rossz adós -, hanem minden személyi és lakcím-azonosító adatodat, a kölcsönszerződés adatait, valamint a lejárt és a meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat. Ennek a széles adathalmaznak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a "feketelistán" való szereplés ne jelentse egyértelműen a jövőbeli hitelkérelmek egyértelmű elutasítását - arról egyébként is minden esetben a szóban forgó hitelintézet dönt saját belátása szerint.
Valóban kaphatnak BÁR listán szereplők is hitelt?
Rengeteg helyen hirdetik magukat pénzintézetek úgy, hogy hitel tudnak biztosítani BÁR listán szereplő embereknek is. Sokanfel is keresik őket. De általában azt a választ kapják, hogy BÁR listások csak nagyon nehezen kaphatnak hitelt, hozzanak adós társat, vagy ingatlan fedezetet stb. Akkor mi is az igazság a BÁR listán szereplő emberek hitelezésével kapcsolatban? Elviekben kaphatnak hitelt. Ezt különböző BÁR listás hitel ügyletekre specializálódott pénzintézetek tudják biztosítani. Ilyenkor általában nem feltétlen foltos igazolni a jövedelmet, mert a mérv adó a fedezetül felkínált ingatlan értéke
Jelenleg is van lehetőség akár aktív vagy passzív BÁR listán szereplő emberek meghitelezésére, de körül tekintőnek kell lennünk. Ugyanis csak forgalom képes ingatlanokat tudnak a pénzintézetek hitelezni. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy az ingatlan hol léte, szerkezete funkciója és állapota sem. Ezért minden ilyen jellegű döntés előtt javaslom, hogy konzultáljon független szakemberrel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
